Tanulmányok
A gyógyulási esély csökkenésének, illetve elvesztésének bírói megítélése
Az orvosok egy jelentôs része
minél
többet tud a test rendellenes
mûködésérôl, annál inkább
a lélekre összpontosít, mert tisztában
van vele: sokkal nehezebb meggyógyítani
egy elkeseredett embert,
mint a reménykedô együttmûködô beteget.
Ha a páciens nem akar gyógyulni,
feladta a küzdelmet, akkor az egészségügyi
törvényben megfogalmazott
együttmûködési
kötelezettség sem fogja
jobb belátásra bírni. Éppen ezért az
orvosok gyakran szembesülnek azzal,
hogy miközben a törvény kötelezi ôket
a teljes körû felvilágosításra, esetenként
tudják: rosszat tesznek, hisz nagy
valószínûséggel éppen ezzel rontanak
pácienseik gyógyulási esélyén.
V. évfolyam (2010) > 4. szám
A szülészet és a genetika testvérisége és jelenlegi nézeteltéréseik
Az orvostudomány az elmúlt évtizedekben olyan szédületes fejlődésen ment át, és olyan mértékben specializálódott, hogy a betegek magas szintű orvosi ellátása általában csak a különbözô szakterületek orvosainak együttműködése révén biztosítható. Ami sokszor nem könnyű, mivel a medicina eltérő ágazataiban dolgozó szakorvosok céljai, vizsgálati módszerei, sőt sokszor még a nyelvezete is különbözik egymástól. Jó példa erre a szülészet-nőgyógyászat és az orvosi genetika, akiknek képviselői közösen tesznek meg mindent a várandósok érdekében. Míg azonban a szülészek a várandósok, mi, genetikusok inkább a magzatok védelmére helyezzük a hangsúlyt.
V. évfolyam (2010) > különszám
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásainak csökkentésével egy időben zajló struktúraátalakításból adódó gyakori jogszabályváltozások, illetve hatályba lépő új törvények, rendeletmódosítások miatt nagy a bizonytalanság az egészségügyi dokumentáció kezelését illetően mind az adatkezelők, mind az érintettek esetében. A "megszokottakon" túl előfordulnak olyan újonnan felmerülő problémák is, amelyek megoldására még nem alakult ki megnyugtató gyakorlat.
II. évfolyam (2007) > 2. szám
Felelősségi rendszerek az egészségügyben
Rudolf Jhering, német jogtudós szerint "Minden jog
ősforrása a bosszú". Az ősi társadalmakban a felelősség
korlátlan és eredményfelelősség volt, a sérelmeket kezdetben a
sértett vagy annak családja torolta meg (magánbosszú). Az ember
elleni korlátlan erőszak szabályozott vagy korlátozott formája, az
első deliktuális jogintézmény a vérbosszú volt. Hosszú történeti
fejlődés eredménye, míg a deliktuális felelősség szabálya meg tud
szabadulni a büntetőjogi eredetétől.
II. évfolyam (2007) > 3. szám
Minőségi elvárások és az orvos mozgástere
Európai Bizottság egyik, 2005-ben napvilágot
látott közleményében a magas minőségi igényeket kielégítő és hosszú
távon finanszírozható egészségügyi ellátást a tagállamok fokozott
együttműködése egyik fő céljának nevez.
II. évfolyam (2007) > 4. szám
Az egészségügyi szerződésekre vonatkozó joganyag és bírói gyakorlat összehasonlító jogi analízise
A szolgáltató orvos és a közhatalom kapcsolatát
napjainkban egyértelműen rendezik a hatályos jogszabályok. Hazai
jogalkotásunkban ez az állapot egy legalább 230 éves folyamat
eredménye, amennyiben kiindulási pontnak az 1770. évi Generale
Normativum in Re Sanitatis című egészségügyi jellegű törvényt
tekintjük. Az elmúlt több mint két évszázad során azonban a
vonatkozó jogszabályok érvényesülését - úgy is mondhatnánk, hogy az
orvosok jogi szocializációját - többszörösen keresztezte a
gyógyítók rendjének féltve őrzött szakmai és hivatáserkölcsi
autonómiája.
I. évfolyam (2006) > 1. szám
A gyógyító tevékenység alapját képező orvosi jogviszony elméleti és gyakorlati hátterének komparatív analízise
"A gyógyítás és annak eredményessége
elsődlegesen az orvos és a beteg bizalmi kapcsolatán alapul. E
bizalom a rendszeres személyes találkozások során alakulhat ki,
amelyben a beteg, illetve a betegek egy csoportja az ellátást
személyre szólónak, az adott körülményekhez igazodónak érzi. Ahhoz,
hogy valóban ilyen ellátást lehessen nyújtani, az szükséges, hogy a
beteggel közvetlen kapcsolatban álló és az ellátást nyújtó orvos
betegeivel való kapcsolatának kialakítása során nagy önállósággal,
hosszú távon tervezve járjon el. Ez a nagyobb önállóság ösztönző
hatású lehet a gyógyító munkára és a gyógyító orvos felelősségét is
növeli. Ezért szükséges megteremteni annak a jogszabályi
feltételeit, hogy az orvos a jövőben közvetlenebbül teljesíthesse
közszolgáltatói feladatait és ne csupán a gyógyító-ellátó hálózat
egy eleme legyen."
I. évfolyam (2006) > 2. szám
Kézikönyv szakembereknek és segítő laikusoknak - A pszichiátriai és szenvedélybetegekről
Hiánypótló kiadvánnyal jelentkezett a közelmúltban a
Jogorvoslap kiadója, a Lélekben Otthon Kft. A Pszichiátriai
gondozási kézikönyv kétféle kiadásban, de hasonló tartalommal két
célcsoporthoz szól: egyrészt a pszichiátriai és a
szenvedélybetegekkel foglalkozó szakemberekhez, másrészt a téma
iránt érdeklődő laikusokhoz. Az alábbi cikk - amely a pszichiátriai
betegségben szenvedőkre vonatkozó jogi kérdéseket taglalja -
mindkettőben megtalálható.
III. évfolyam (2008) > 3. szám
A szülészeti-nőgyógyászati tevékenység jogi megítélése, különös tekintettel a peres gyakorlatra
Az élet, a testi épség és az egészség sérelme miatt indított
orvosi kártérítési perekben a bekövetkezett hátrányokat, káros
eredmény miatt érvényesített vagyoni, illetve nem vagyoni
kárigényeket a károsult vagy a saját egészségromlása, vagy saját
jogán a hozzátartozójának halála, egészségkárosodása miatt
érvényesítheti azzal, hogy ezek a károsult esetében együtt is
jelentkezhetnek.
III. évfolyam (2008) > 4. szám
Összefoglaló jelentés az orvosi műhibaperek gyakorlatáról
"Felértékelődött felelősség" címmel a Jogorvoslap és az Egészség Joga Alapítvány által 2008. november 27-én megrendezett konferencián dr. Havasi Péter, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának tanácselnöke ígéretet tett arra, hogy lapunkon keresztül közzéteszi azt az összefoglaló jelentést, mely az orvosi műhibaperek gyakorlatának áttekintéséről szól, különös tekintettel a nem vagyoni kártérítésekre koncentrálva. A jelentés, melyet szó szerint adunk közre, a 2007-ben befejezett ügyek vizsgálata alapján készült.
IV. évfolyam (2009) > 1. szám
Fókuszban az urológusok ellen indított perek
Viszonylag csekély az urológusi beavatkozásokkal kapcsolatos perek száma – szögezi le Havasi Péter, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke, mikor e szakterület legkirívóbb eseteiről faggatjuk. Azonban e kevés eljárás között található néhány érdekes, mondhatni, furcsa ítélet is.
IV. évfolyam (2009) > 3. szám
Tájékoztatás és önrendelkezés – információs jogok a tájékoztatáson alapuló beleegyezés („informed consent”) tükrében
Az egészségügyi közgazdaságtani tankönyvek nagy hangsúllyal szólnak az orvos–beteg relációban érvényesülő tudásbeli különbségről, az úgynevezett információs aszimmetriáról. E koncepcióhoz kapcsolódik az a nézet, mely szerint az egészségügy azért is különleges piac, mert a szükségletet nem a beteg, hanem a gyógyító orvos határozza meg.
II. évfolyam (2007) > 1. szám
Előre dönthetünk
Az Országgyűlés 2009-ben elfogadta az új polgári törvénykönyvet (Ptk.), amely jelentős változásokat eredményezett a cselekvőképesség vonatkozásában. Az új szabályok alapvető változásokat hoznak az értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek életében. Májustól az eddigi egy pszichiátriai szakvélemény helyett összetett szakértői vizsgálaton kell alapulnia a bírói döntésnek, amely pszichológiai és gyógypedagógiai vizsgálatot is magában foglal. A jövőben kizárólag a fogyatékos személy állapota, bármilyen súlyos legyen is, nem lesz elég a gondnokság alá helyezéshez. Sőt, a májustól hatályos új törvény főszabályként a cselekvőképességében korlátozott személy és a gondnoka együttes döntéshozatalát írja elő.
V. évfolyam (2010) > 1. szám
Talált elemek: 13 db (összesen: 1 oldal)