Háttér
Amirõl ritkán beszélünk: a betegek kötelezettségei
A betegek jogairól sokat, a kötelezettségeirõl viszont nagyon keveset beszélünk. Vajon felelõsségre vonható az a beteg, aki nem tartja be az orvos utasításait? A kérdésfelvetés egyáltalán nem érdektelen, ugyanis az eltékozolt terápia, a feleslegesen kiváltott gyógyszerek és az állapotromlás miatti jelentõs többletkiadások rengeteg pénzt visznek el az E-alap számlájáról. A szerzõdésszegés a betegek részérõl „bocsánatos bûn”?
V. évfolyam (2010) > 2. szám
Embriók közt válogatni
A genetikai vizsgálatok és beavatkozások széleskörû elterjedésének küszöbére értünk. Hogyan változtak etikai nézeteink a biotechnológia fejlõdésével? Mire számíthatunk a jövõben?
V. évfolyam (2010) > különszám
Százötvenhét bíróság egymillió-kétszázezer üggyel
Magyarországon négyszintû igazságszolgáltatási
rendszer mûködik. A piramis alján a helyi bíróságok (a városi és
kerületi bíróságok) vannak, fölöttük állnak a megyei bíróságok (a
fõvárosban a Fõvárosi Bíróság), a harmadik szinten mûködnek az
ítélõtáblák, míg a gúla csúcsán a Legfelsõbb Bíróság található.
II. évfolyam (2007) > 2. szám
A gyógyszerforgalmazástól a gyógyszerrendelésig - a megújult jogszabályi háttér ismertetése
A minõségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzésérõl szóló
legújabb jogszabály az Egészségügyi Minisztérium indoklása szerint
szervesen illeszkedik a racionális gyógyszerfelhasználást segítõ
szabályozási koncepcióhoz. A jogszabály megalkotásának célja, hogy
keretet adjon egy olyan ellenõrzõ és ösztönzõ rendszer
kialakításához, amely a betegellátás színvonalának javítása,
illetve az orvosi gyógyszerfelírási gyakorlat értékelése,
támogatása és alakítása révén segíti az egészségpolitika által
kívánatos minõségi és hatékonysági célok megvalósulását.
II. évfolyam (2007) > 3. szám
Ismét folyik a vita a gyógyszerrendelésrõl - az orvosok nem kérnek a bírságoló ösztönzésbõl
A jövõ évtõl pénzmegvonással, sõt akár a vényírási jogosultság visszavonásával is szankcionálhatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) azt az orvost, akirõl ellenõrzései során azt állapítja meg, hogy nem volt minõségi és hatékony a gyógyszerterápiája. A minõségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzésérõl szóló - 17/2007. (III. 13.) számú - kormányrendeletben foglaltakat az OEP elsõ alkalommal - a 2007. utolsó negyedévében kiállított és kiváltott vények esetében - 2008. január l-jétõl alkalmazza.
II. évfolyam (2007) > 4. szám
Terjedõben a védekezõ orvoslás - Jobb félni, mint megijedni?
Jóllehet nálunk még jóval kevéssé érzékelhetõ, mint
az Amerikai Egyesült Államokban, a legtöbben egyetértenek abban:
hazánkban is mind jobban terjed a defenzív medicina. Arról viszont
már megoszlanak a vélemények, hogy ez a jelenség vajon csak a
mûhibaperek fenyegetésével magyarázható-e. De abban sem teljes a
konszenzus, hogy mindenképpen rossz-e, ha az orvos minden
lehetséges vizsgálatot elvégeztet egy páciensen, és ezzel - egyesek
szerint csak elvileg - mindent megtesz érte.
II. évfolyam (2007) > 5. szám
Változtak a gyógyszerfelírást büntetõ rendelet szabályai - Visszavonulót fújt a kormány
Nagy felháborodást váltott ki az orvosok körében az a
tavaly februárban megjelent rendelet, amellyel a kormány
minimalizálni szerette volna a gyógyszerkiadásokat. A kabinet az
orvosszakma tiltakozása miatt módosítja a jogszabályt, és
"visszavonulót fújt". Kaló Zoltán egészségügyi
szakközgazdász szerint azonban a módosított rendelet a rendszer
költséghatékonysága helyett továbbra is elsõsorban a biztosítói
kiadások csökkentését célozza meg.
III. évfolyam (2008) > 1. szám
Egészségügyi adatok kezelése a gyakorlatban - Válogatás az adatvédelmi biztos eseteibõl
Az adatvédelmi biztosnak a feladatát meghatározó, a
személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról
szóló adatvédelmi - 1992. évi LXIII. - törvény elsõdlegesen a hozzá
érkezõ panaszok kivizsgálását, az adatkezelésre vonatkozó
jogszabályok érvényesülésének ellenõrzését írja elõ, azonban a
2004-es törvénymódosítás óta további lényeges feladata az is, hogy
elõsegítse az adatvédelemre és az információszabadságra vonatkozó
törvényi rendelkezések egységes alkalmazását. Cikkünk az
egészségügyi adatok kezelése terén kialakult biztosi jogalkalmazási
gyakorlat bemutatását szolgálja.
III. évfolyam (2008) > 1. szám
Orvosi kártérítési perek itthon és külföldön
Az utóbbi években mind több beteg keresi igazát a
bíróságon, ha úgy véli, az orvos ténykedése kapcsán kára
keletkezett. Itthon és külföldön egyaránt. Az Egyesült Államok mind
az orvosi kártérítési perek számát, mind a megítélt összegek
nagyságát tekintve élen jár e téren, de az európai országok
többségében, sõt, a betegturizmus célpontjává váló országokban is
emelkedik a mûhibaperek száma.
III. évfolyam (2008) > 2. szám
Németországi orvosok a tönk szélén
Elõször fordult elõ a német egészségügy történetében,
hogy tizenegy tekintélyes német orvos nyilatkozatot tett közzé az
általuk korábban elkövetett kezelési hibákról. Saját bevallásuk
szerint a tetteiket mindenekelõtt azért tárták fel, hogy felhívják
a figyelmet a kórházakban és a klinikákon uralkodó hiányosságokra,
de egyben arra is intsenek, hogy az orvostársadalom részérõl
"minõségibb munkára" van szükség.
III. évfolyam (2008) > 2. szám
Más szemszögbõl - Érvek és ellenérvek a döntés kapcsán
Három, az egészségügyben (is) dolgozó, az orvosi
kártérítési perekben igazán jártas jogászt kértünk arra, ossza meg
olvasóinkkal a Legfelsõbb Bíróság jogegységi határozatával
kapcsolatos véleményét, szakmai álláspontját. Az alábbiakban
Kereszty Éva, Dósa Ágnes és Simon Tamás gondolatait adjuk
közre.
III. évfolyam (2008) > 2. szám
A fogyatékkal születõ gyermekek nem követelhetnek alanyi jogon kártérítést
A Legfelsõbb Bíróság - egy jogegységi határozat
keretében - pontot tett egy régóta húzódó jogalkalmazási polémia
végére. A határozat értelmében ezentúl a genetikai okok
következtében fogyatékossággal született gyermek a saját jogán nem
igényelhet kártérítést amiatt, hogy a terhesgondozás során elmaradt
vagy hibás volt az orvosi tájékoztatás, így a leendõ édesanya nem
lehetett tisztában azzal, hogy fogyatékos gyermeket vár, ezért nem
élhetett a terhességmegszakítás jogszabály által biztosított
jogával.
III. évfolyam (2008) > 2. szám
Nagyobb empátiát és segítséget várnak az orvosoktól - "Ne sírjon, anyuka"
A szülõket sokként éri, amikor bizonyossá válik:
fogyatékos gyermekük született - akár közvetlenül a baba világra
jövetelét követõen, akár késõbb derül ez ki. Ennek ellenére az
egészségügyben dolgozók hazánkban még ma sem fordítanak kellõ
gondot arra, hogyan és milyen körülmények között közöljék a rossz
hírt a szülõkkel. Az pedig teljesen esetleges, mikor és kiktõl
jutnak átfogó tájékoztatáshoz arról, milyen segítséget kaphatnak a
továbbiakban.
III. évfolyam (2008) > 2. szám
Nem lehet vita tárgya a közérdekû adatok nyilvánossága - A kapu kinyílt, már nem lehet bezárni
Valószínûleg sosem jutott volna eszembe párhuzamot
vonni a csernobili atomkatasztrófa elhallgatása és az egészségügyi
szolgáltatók tevékenységét jellemzõ mutatók nyilvánosságra hozatala
között. Mégis, amikor Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási
Felügyelet vezetõje az 1986-os eseménnyel illusztrálta, mennyire
nincs választása annak, aki nincs az információk birtokában, már
egyáltalán nem tûnt annyira lehetetlennek ez a hasonlat.
III. évfolyam (2008) > 2. szám
A tájékoztatási kötelezettség megszegése kapcsán indított perek sajátosságai - A bizonyítás nehézségei
A bírósági eljárás során a praktizáló orvosok egy
része meglepõdve tapasztalhatja: a beteg szóbeli tájékoztatása nem
helyettesíthetõ az elõre elkészített általános ismertetõ anyagok
átadásával, sõt a tájékoztatás megtörténtének általános
dokumentálása sem bír bizonyító erõvel. Ugyanígy nincs semmiféle
jelentõsége a tájékoztatás szempontjából annak sem, hogy a beteg a
mûtéthez hozzájárult-e, mivel ez a nyilatkozat nem feltételezi azt,
hogy a beavatkozást kielégítõ tájékoztatás elõzte meg.
III. évfolyam (2008) > 3. szám