Háttér
Amiről ritkán beszélünk: a betegek kötelezettségei
A betegek jogairól sokat, a kötelezettségeiről viszont nagyon keveset beszélünk. Vajon felelősségre vonható az a beteg, aki nem tartja be az orvos utasításait? A kérdésfelvetés egyáltalán nem érdektelen, ugyanis az eltékozolt terápia, a feleslegesen kiváltott gyógyszerek és az állapotromlás miatti jelentős többletkiadások rengeteg pénzt visznek el az E-alap számlájáról. A szerződésszegés a betegek részéről „bocsánatos bűn”?
V. évfolyam (2010) > 2. szám
Embriók közt válogatni
A genetikai vizsgálatok és beavatkozások széleskörű elterjedésének küszöbére értünk. Hogyan változtak etikai nézeteink a biotechnológia fejlődésével? Mire számíthatunk a jövőben?
V. évfolyam (2010) > különszám
Százötvenhét bíróság egymillió-kétszázezer üggyel
Magyarországon négyszintű igazságszolgáltatási
rendszer működik. A piramis alján a helyi bíróságok (a városi és
kerületi bíróságok) vannak, fölöttük állnak a megyei bíróságok (a
fővárosban a Fővárosi Bíróság), a harmadik szinten működnek az
ítélőtáblák, míg a gúla csúcsán a Legfelsőbb Bíróság található.
II. évfolyam (2007) > 2. szám
A gyógyszerforgalmazástól a gyógyszerrendelésig - a megújult jogszabályi háttér ismertetése
A minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló
legújabb jogszabály az Egészségügyi Minisztérium indoklása szerint
szervesen illeszkedik a racionális gyógyszerfelhasználást segítő
szabályozási koncepcióhoz. A jogszabály megalkotásának célja, hogy
keretet adjon egy olyan ellenőrző és ösztönző rendszer
kialakításához, amely a betegellátás színvonalának javítása,
illetve az orvosi gyógyszerfelírási gyakorlat értékelése,
támogatása és alakítása révén segíti az egészségpolitika által
kívánatos minőségi és hatékonysági célok megvalósulását.
II. évfolyam (2007) > 3. szám
Ismét folyik a vita a gyógyszerrendelésről - az orvosok nem kérnek a bírságoló ösztönzésből
A jövő évtől pénzmegvonással, sőt akár a vényírási jogosultság visszavonásával is szankcionálhatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) azt az orvost, akiről ellenőrzései során azt állapítja meg, hogy nem volt minőségi és hatékony a gyógyszerterápiája. A minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló - 17/2007. (III. 13.) számú - kormányrendeletben foglaltakat az OEP első alkalommal - a 2007. utolsó negyedévében kiállított és kiváltott vények esetében - 2008. január l-jétől alkalmazza.
II. évfolyam (2007) > 4. szám
Terjedőben a védekező orvoslás - Jobb félni, mint megijedni?
Jóllehet nálunk még jóval kevéssé érzékelhető, mint
az Amerikai Egyesült Államokban, a legtöbben egyetértenek abban:
hazánkban is mind jobban terjed a defenzív medicina. Arról viszont
már megoszlanak a vélemények, hogy ez a jelenség vajon csak a
műhibaperek fenyegetésével magyarázható-e. De abban sem teljes a
konszenzus, hogy mindenképpen rossz-e, ha az orvos minden
lehetséges vizsgálatot elvégeztet egy páciensen, és ezzel - egyesek
szerint csak elvileg - mindent megtesz érte.
II. évfolyam (2007) > 5. szám
Változtak a gyógyszerfelírást büntető rendelet szabályai - Visszavonulót fújt a kormány
Nagy felháborodást váltott ki az orvosok körében az a
tavaly februárban megjelent rendelet, amellyel a kormány
minimalizálni szerette volna a gyógyszerkiadásokat. A kabinet az
orvosszakma tiltakozása miatt módosítja a jogszabályt, és
"visszavonulót fújt". Kaló Zoltán egészségügyi
szakközgazdász szerint azonban a módosított rendelet a rendszer
költséghatékonysága helyett továbbra is elsősorban a biztosítói
kiadások csökkentését célozza meg.
III. évfolyam (2008) > 1. szám
Egészségügyi adatok kezelése a gyakorlatban - Válogatás az adatvédelmi biztos eseteiből
Az adatvédelmi biztosnak a feladatát meghatározó, a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló adatvédelmi - 1992. évi LXIII. - törvény elsődlegesen a hozzá
érkező panaszok kivizsgálását, az adatkezelésre vonatkozó
jogszabályok érvényesülésének ellenőrzését írja elő, azonban a
2004-es törvénymódosítás óta további lényeges feladata az is, hogy
elősegítse az adatvédelemre és az információszabadságra vonatkozó
törvényi rendelkezések egységes alkalmazását. Cikkünk az
egészségügyi adatok kezelése terén kialakult biztosi jogalkalmazási
gyakorlat bemutatását szolgálja.
III. évfolyam (2008) > 1. szám
Orvosi kártérítési perek itthon és külföldön
Az utóbbi években mind több beteg keresi igazát a
bíróságon, ha úgy véli, az orvos ténykedése kapcsán kára
keletkezett. Itthon és külföldön egyaránt. Az Egyesült Államok mind
az orvosi kártérítési perek számát, mind a megítélt összegek
nagyságát tekintve élen jár e téren, de az európai országok
többségében, sőt, a betegturizmus célpontjává váló országokban is
emelkedik a műhibaperek száma.
III. évfolyam (2008) > 2. szám
Németországi orvosok a tönk szélén
Először fordult elő a német egészségügy történetében,
hogy tizenegy tekintélyes német orvos nyilatkozatot tett közzé az
általuk korábban elkövetett kezelési hibákról. Saját bevallásuk
szerint a tetteiket mindenekelőtt azért tárták fel, hogy felhívják
a figyelmet a kórházakban és a klinikákon uralkodó hiányosságokra,
de egyben arra is intsenek, hogy az orvostársadalom részéről
"minőségibb munkára" van szükség.
III. évfolyam (2008) > 2. szám
Más szemszögből - Érvek és ellenérvek a döntés kapcsán
Három, az egészségügyben (is) dolgozó, az orvosi
kártérítési perekben igazán jártas jogászt kértünk arra, ossza meg
olvasóinkkal a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatával
kapcsolatos véleményét, szakmai álláspontját. Az alábbiakban
Kereszty Éva, Dósa Ágnes és Simon Tamás gondolatait adjuk
közre.
III. évfolyam (2008) > 2. szám
A fogyatékkal születő gyermekek nem követelhetnek alanyi jogon kártérítést
A Legfelsőbb Bíróság - egy jogegységi határozat
keretében - pontot tett egy régóta húzódó jogalkalmazási polémia
végére. A határozat értelmében ezentúl a genetikai okok
következtében fogyatékossággal született gyermek a saját jogán nem
igényelhet kártérítést amiatt, hogy a terhesgondozás során elmaradt
vagy hibás volt az orvosi tájékoztatás, így a leendő édesanya nem
lehetett tisztában azzal, hogy fogyatékos gyermeket vár, ezért nem
élhetett a terhességmegszakítás jogszabály által biztosított
jogával.
III. évfolyam (2008) > 2. szám
Nagyobb empátiát és segítséget várnak az orvosoktól - "Ne sírjon, anyuka"
A szülőket sokként éri, amikor bizonyossá válik:
fogyatékos gyermekük született - akár közvetlenül a baba világra
jövetelét követően, akár később derül ez ki. Ennek ellenére az
egészségügyben dolgozók hazánkban még ma sem fordítanak kellő
gondot arra, hogyan és milyen körülmények között közöljék a rossz
hírt a szülőkkel. Az pedig teljesen esetleges, mikor és kiktől
jutnak átfogó tájékoztatáshoz arról, milyen segítséget kaphatnak a
továbbiakban.
III. évfolyam (2008) > 2. szám
Nem lehet vita tárgya a közérdekű adatok nyilvánossága - A kapu kinyílt, már nem lehet bezárni
Valószínűleg sosem jutott volna eszembe párhuzamot
vonni a csernobili atomkatasztrófa elhallgatása és az egészségügyi
szolgáltatók tevékenységét jellemző mutatók nyilvánosságra hozatala
között. Mégis, amikor Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási
Felügyelet vezetője az 1986-os eseménnyel illusztrálta, mennyire
nincs választása annak, aki nincs az információk birtokában, már
egyáltalán nem tűnt annyira lehetetlennek ez a hasonlat.
III. évfolyam (2008) > 2. szám
A tájékoztatási kötelezettség megszegése kapcsán indított perek sajátosságai - A bizonyítás nehézségei
A bírósági eljárás során a praktizáló orvosok egy
része meglepődve tapasztalhatja: a beteg szóbeli tájékoztatása nem
helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető anyagok
átadásával, sőt a tájékoztatás megtörténtének általános
dokumentálása sem bír bizonyító erővel. Ugyanígy nincs semmiféle
jelentősége a tájékoztatás szempontjából annak sem, hogy a beteg a
műtéthez hozzájárult-e, mivel ez a nyilatkozat nem feltételezi azt,
hogy a beavatkozást kielégítő tájékoztatás előzte meg.
III. évfolyam (2008) > 3. szám