Háttér
Az újságírói etika
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Etikai Kódexe
részletesen kitér az újságírók jogaira és kötelezettségeire. Többek
között kimondja, hogy "az újságírót megilleti a tájékozódás, a
nyilvános közlés, a bírálat, a véleményéhez, meggyőződéséhez, annak
kifejtéséhez való jog." Hozzáteszi ugyanakkor: "Az
információs verseny sem indokolhatja, hogy ellenőrizetlen, a
valóságnak meg nem felelő, illetve a közéleti szerepléstől
független magánéleti információkat közöljenek, s ezzel az érintett
személyiségi jogai sérüljenek."
III. évfolyam (2008) > 3. szám
Kommunikációs kódexszel könnyebb - Jogában áll hallgatni?
Mi tartozik a nyilvánosságra az egészségügyi
intézményekben zajló események közül? Hol húzódik a határ a
betegjogok, személyiségi jogok és a sajtószabadság között? Milyen
esetben kérhető sajtó-helyreigazítás, mikor lehet és érdemes
bírósághoz fordulni, ha nem tetszik, ami a sajtóban megjelent?
Cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestünk választ.
III. évfolyam (2008) > 3. szám
Csaknem minden etikai döntést visszadob a másodfok - Doktorpriusz: ki mit tud(jon)?
Nagy port kavart a közelmúltban, hogy egy szegedi
patológusnak külföldi munkavállalása során rendszeres diagnosztikai
tévedéseire hivatkozva másfél évre felfüggesztették
Nagy-Britanniában az engedélyét, ezt követően ugyanis idehaza úgy
folytatta a munkáját, hogy hónapokig senki nem tudott a külhoni
elmarasztalásról. Az ügy kapcsán számos dilemma felmerül: kell-e, s
kitől kell tudnia a munkaadónak arról, ha valamelyik orvosát
külföldön elmarasztalják? S nem kevésbé fontos kérdés az sem, hogy
az orvosok szakmai priusza mennyire tartozik a betegekre? Amint
összeállításunkból kiderül, ma nemcsak az efféle információáramlás
véletlenszerű, de a kötelező orvoskamarai tagság megszűnése óta a
hazai etikai számonkérések is akadoznak.
III. évfolyam (2008) > 4. szám
Defenzív orvoslás - a műhibaperek mellékhatása
Az egészségügy területén is egyre szaporodó peres
eljárások mind inkább arra késztetik az orvosokat, hogy már jó
előre szükségtelen vizsgálatokkal és beavatkozásokkal bástyázzák
körül magukat. A defenzív szemléletből adódó egészségi ártalmak és
többletkiadások olyan szabályozást sürgetnek, mely csökkenti az
egészségügyi dolgozókban a fenyegetettség érzését.
III. évfolyam (2008) > 4. szám
A Generali-Providencia Zrt. szerepe - Miért ilyenek a felelősségbiztosítások?
A kilencvenes évek végén a Generali-Providencia
biztosítótársaság vezetői úgy döntöttek, kivonulnak az egészségügyi
intézmények felelősségbiztosítási piacáról. A korábban főként
fekvőbeteg-ellátókkal szerződött társaság jelenleg kizárólag
magánorvosokkal, kisebb szolgáltatókkal szerződik. Ez a terület a
kórházi szektorhoz képest jóval kiszámíthatóbban működik.
III. évfolyam (2008) > 5. szám
Az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési gyakorlata - Múlt és jelen tapasztalatai
Az orvosi felelősség tárgyának és határainak
megállapításában nagy eltérésekkel találkozhatunk. A felelősség
ügyében két kérdésre kell elméletileg válaszolnunk: miért felelős
az orvos, és ki bírálja el az orvos eljárását, esetleg hibáját?
III. évfolyam (2008) > 5. szám
A felelősségbiztosítók szemszögéből: az Allianz Hungária Zrt. gyakorlata
Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország piacvezető
biztosítótársaságaként már megalakulásától kezdve, vagyis több mint
20 éve foglalkozik szakmai felelősségbiztosításokkal, ezen belül is
az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosításával. Ennek
megfelelően van olyan magyarországi intézmény, amely 19 éve
folyamatosan az ügyfelük. A szerződéskötések terén az 1999-es év
hozta a fordulópontot, amikor a budapesti kórházak egyesített
közbeszerzési eljárást írtak ki a biztosítási szolgáltatás
vásárlására. Ettől az időponttól társaságunk ezen ügyfélcsoport
vonatkozásában a piac egyik meghatározó szereplője lett.
III. évfolyam (2008) > 5. szám
Égessük közösen két végén a gyertyát
A nagy élettapasztalattal bíró bölcsek szerint
veszélyes egy időben két végén égetni a gyertyát. Azt is mondják,
hogy a veszélyes cselekedetek véghezviteléhez bátorság kell, vagyis
tulajdonképpen bátor cselekedet egyszerre két végén égetni a
gyertyát. S ha már a nagy igazságoknál tartunk, arról sem szabad
megfeledkeznünk, hogy bátraké a szerencse! Mindezekből okulva,
talán nem túlzás azt állítani: nem árt, ha a gyertya két végén való
égetéséhez bátorság és szerencse is társul. Már csak azért sem,
mert az egészségügyi szolgáltatóknak - a pénz mellett - leginkább e
két tényezőre lesz szükségük ahhoz, hogy a szakmai-kártérítési
felelősséggel kapcsolatos sürgető problémáikat orvosolhassák.
III. évfolyam (2008) > 5. szám
Felelősségbiztosítás az EU-tagországok egészségügyi ellátásában - A sokszínű európai gyakorlat
Az Európai Unió tagországai különféle eszközöket
használnak az orvosi műhibák, az orvosok által okozott sérülések
kockázatának enyhítésére. Az országok többségében a műhibák és
egyéb - orvosi tevékenységhez kapcsolódó, egészségügyi intézményhez
kötődő - hibák kártérítési kötelezettségeit a kártérítési jog és az
orvosi felelősségbiztosítás kombinációjával fedezik. Ezekben a
rendszerekben az orvosok felelősségét, gondatlanságát bírósági
eljárásokon keresztül kell bizonyítani - derül ki az Egészségügyi
Stratégiai Kutatóintézet összeállításából.
III. évfolyam (2008) > 5. szám
Felelősségbiztosítás az EU-tagországok egészségügyi ellátásában - Sokszínű európai gyakorlat
Az Európai Unió tagországai különféle eszközöket használnak az orvosi műhibák, az orvosok által okozott sérülések kockázatának enyhítésére. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet témában készült összeállításából részletesen megismerhetjük az egyes államok gyakorlatát.
IV. évfolyam (2009) > 1. szám
Nem limitálják a kártérítéseket - Felértékelődött felelősség
Évről évre nő a műhibaperek száma, s e téren az egészségügyi szolgáltatók nem képesek átlépni saját árnyékukat, nagyon gyakran elbuknak. A Jogorvoslap és az Egészség Joga Alapítvány tavaly novemberi konferenciáján a meghívottak arra kerestek választ, miért van, s meddig lesz ez így.
IV. évfolyam (2009) > 1. szám
Külföldi betegek perei magyar kórházakkal szemben - Messziről jött felperesek
Nehéz helyzetbe hozhatja a magyar kórházakat, ha külföldi betegnek ítél meg a bíróság - a nyugati fizetésekhez igazított - kártérítést. De már maga az eljárás is okozhat fejtörést: az Európai Unióban nem kizárt ugyanis, hogy adott esetben a beteg nem a kórház ügyeiben illetékes területi, hanem a saját lakhelye szerinti bíróságon nyújt be keresetet, azaz a kórháznak kell megoldania külföldi jogi képviseletét.
IV. évfolyam (2009) > 1. szám
Kié a felelősség? – védőnők kontra méhnyakrákszűrés
Ez év márciusában elindult az a mintaprogram, amelynek keretében a védőnők a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat elhanyagoló nőket arra ösztönzik, hogy egy komplex méhnyakrák-szűrővizsgálat helyett legalább annak egy fontos, mondhatni döntő mozzanatát vállalják legalább. Helyben kínálnak lehetőséget a néhány perces fájdalommentes mintavételre. A Nőgyógyászati Szakmai Kollégium leköszönt elnöke, prof. dr. Szabó István szerint a méhnyakrákszűrés alapvetően onkológiai-nőgyógyászati feladat, és kérdéses, hogy egy esetleges tévedés miatt ki vonható felelősségre?
IV. évfolyam (2009) > 2. szám
Betegjogok határon innen és túl - Készül a határokon átívelő egészségügyi ellátás direktívája
Bár egyes európai ranglisták szerint hazánk Svédországot is megelőzi a betegjogok érvényesítése terén, Magyarország annak ellenére bukásra áll ebben a kérdésben, hogy tizenkét éve az egészségügyi törvénynek egy külön fejezete rendelkezik a betegek jogairól. Az érintettek alapvetően tájékozatlanok, méltóságuk sok esetben sérül az ellátás során. A helyzeten jelentősen változtathat a határok nélküli egészségügyi ellátások során a betegeket megillető jogokról rendelkező európai irányelvjavaslat, amelyet első olvasatban elsöprő többséggel szavazott meg az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága. Történt mindez március végén, ahhoz azonban, hogy az elképzelések Európa szerte törvénnyé váljanak, még minden bizonnyal hónapoknak kell eltelniük.
IV. évfolyam (2009) > 2. szám
Háziorvosi szolgálatok: új támogatási rendszer - Minőségi, hatékony munkára ösztönöz a szaktárca
Egyelőre még szakmai egyeztetés alatt áll az az elképzelés, mely a támogatási rendszerbe épített ösztönzővel, különféle indikátorok mérésével igyekszik arra késztetni a háziorvosokat, hogy praxisukban minőségi és hatékony gyógyító tevékenységet folytassanak. Az alábbiakban az egyelőre még csak formálódó elképzelés főbb elemeit ismertetjük.
IV. évfolyam (2009) > 3. szám