Betegeknek és hozzátartozóknak

Hasznos írások és adatbázisok, melyek segítséget nyújtanak a beteg jogainak megismertetésében és érvényesítésében.

Adatbázisok

Háttér

Az újságírói etika
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Etikai Kódexe részletesen kitér az újságírók jogaira és kötelezettségeire. Többek között kimondja, hogy "az újságírót megilleti a tájékozódás, a nyilvános közlés, a bírálat, a véleményéhez, meggyőződéséhez, annak kifejtéséhez való jog." Hozzáteszi ugyanakkor: "Az információs verseny sem indokolhatja, hogy ellenőrizetlen, a valóságnak meg nem felelő, illetve a közéleti szerepléstől független magánéleti információkat közöljenek, s ezzel az érintett személyiségi jogai sérüljenek."
III. évfolyam (2008) > 3. szám

Kommunikációs kódexszel könnyebb - Jogában áll hallgatni?
Mi tartozik a nyilvánosságra az egészségügyi intézményekben zajló események közül? Hol húzódik a határ a betegjogok, személyiségi jogok és a sajtószabadság között? Milyen esetben kérhető sajtó-helyreigazítás, mikor lehet és érdemes bírósághoz fordulni, ha nem tetszik, ami a sajtóban megjelent? Cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestünk választ.
III. évfolyam (2008) > 3. szám

Csaknem minden etikai döntést visszadob a másodfok - Doktorpriusz: ki mit tud(jon)?
Nagy port kavart a közelmúltban, hogy egy szegedi patológusnak külföldi munkavállalása során rendszeres diagnosztikai tévedéseire hivatkozva másfél évre felfüggesztették Nagy-Britanniában az engedélyét, ezt követően ugyanis idehaza úgy folytatta a munkáját, hogy hónapokig senki nem tudott a külhoni elmarasztalásról. Az ügy kapcsán számos dilemma felmerül: kell-e, s kitől kell tudnia a munkaadónak arról, ha valamelyik orvosát külföldön elmarasztalják? S nem kevésbé fontos kérdés az sem, hogy az orvosok szakmai priusza mennyire tartozik a betegekre? Amint összeállításunkból kiderül, ma nemcsak az efféle információáramlás véletlenszerű, de a kötelező orvoskamarai tagság megszűnése óta a hazai etikai számonkérések is akadoznak.
III. évfolyam (2008) > 4. szám

Defenzív orvoslás - a műhibaperek mellékhatása
Az egészségügy területén is egyre szaporodó peres eljárások mind inkább arra késztetik az orvosokat, hogy már jó előre szükségtelen vizsgálatokkal és beavatkozásokkal bástyázzák körül magukat. A defenzív szemléletből adódó egészségi ártalmak és többletkiadások olyan szabályozást sürgetnek, mely csökkenti az egészségügyi dolgozókban a fenyegetettség érzését.
III. évfolyam (2008) > 4. szám

A Generali-Providencia Zrt. szerepe - Miért ilyenek a felelősségbiztosítások?
A kilencvenes évek végén a Generali-Providencia biztosítótársaság vezetői úgy döntöttek, kivonulnak az egészségügyi intézmények felelősségbiztosítási piacáról. A korábban főként fekvőbeteg-ellátókkal szerződött társaság jelenleg kizárólag magánorvosokkal, kisebb szolgáltatókkal szerződik. Ez a terület a kórházi szektorhoz képest jóval kiszámíthatóbban működik.
III. évfolyam (2008) > 5. szám

Az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési gyakorlata - Múlt és jelen tapasztalatai
Az orvosi felelősség tárgyának és határainak megállapításában nagy eltérésekkel találkozhatunk. A felelősség ügyében két kérdésre kell elméletileg válaszolnunk: miért felelős az orvos, és ki bírálja el az orvos eljárását, esetleg hibáját?
III. évfolyam (2008) > 5. szám

A felelősségbiztosítók szemszögéből: az Allianz Hungária Zrt. gyakorlata
Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország piacvezető biztosítótársaságaként már megalakulásától kezdve, vagyis több mint 20 éve foglalkozik szakmai felelősségbiztosításokkal, ezen belül is az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosításával. Ennek megfelelően van olyan magyarországi intézmény, amely 19 éve folyamatosan az ügyfelük. A szerződéskötések terén az 1999-es év hozta a fordulópontot, amikor a budapesti kórházak egyesített közbeszerzési eljárást írtak ki a biztosítási szolgáltatás vásárlására. Ettől az időponttól társaságunk ezen ügyfélcsoport vonatkozásában a piac egyik meghatározó szereplője lett.
III. évfolyam (2008) > 5. szám

Égessük közösen két végén a gyertyát
A nagy élettapasztalattal bíró bölcsek szerint veszélyes egy időben két végén égetni a gyertyát. Azt is mondják, hogy a veszélyes cselekedetek véghezviteléhez bátorság kell, vagyis tulajdonképpen bátor cselekedet egyszerre két végén égetni a gyertyát. S ha már a nagy igazságoknál tartunk, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy bátraké a szerencse! Mindezekből okulva, talán nem túlzás azt állítani: nem árt, ha a gyertya két végén való égetéséhez bátorság és szerencse is társul. Már csak azért sem, mert az egészségügyi szolgáltatóknak - a pénz mellett - leginkább e két tényezőre lesz szükségük ahhoz, hogy a szakmai-kártérítési felelősséggel kapcsolatos sürgető problémáikat orvosolhassák.
III. évfolyam (2008) > 5. szám

Felelősségbiztosítás az EU-tagországok egészségügyi ellátásában - A sokszínű európai gyakorlat
Az Európai Unió tagországai különféle eszközöket használnak az orvosi műhibák, az orvosok által okozott sérülések kockázatának enyhítésére. Az országok többségében a műhibák és egyéb - orvosi tevékenységhez kapcsolódó, egészségügyi intézményhez kötődő - hibák kártérítési kötelezettségeit a kártérítési jog és az orvosi felelősségbiztosítás kombinációjával fedezik. Ezekben a rendszerekben az orvosok felelősségét, gondatlanságát bírósági eljárásokon keresztül kell bizonyítani - derül ki az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet összeállításából.
III. évfolyam (2008) > 5. szám

Felelősségbiztosítás az EU-tagországok egészségügyi ellátásában - Sokszínű európai gyakorlat
Az Európai Unió tagországai különféle eszközöket használnak az orvosi műhibák, az orvosok által okozott sérülések kockázatának enyhítésére. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet témában készült összeállításából részletesen megismerhetjük az egyes államok gyakorlatát.
IV. évfolyam (2009) > 1. szám

Nem limitálják a kártérítéseket - Felértékelődött felelősség
Évről évre nő a műhibaperek száma, s e téren az egészségügyi szolgáltatók nem képesek átlépni saját árnyékukat, nagyon gyakran elbuknak. A Jogorvoslap és az Egészség Joga Alapítvány tavaly novemberi konferenciáján a meghívottak arra kerestek választ, miért van, s meddig lesz ez így.
IV. évfolyam (2009) > 1. szám

Külföldi betegek perei magyar kórházakkal szemben - Messziről jött felperesek
Nehéz helyzetbe hozhatja a magyar kórházakat, ha külföldi betegnek ítél meg a bíróság - a nyugati fizetésekhez igazított - kártérítést. De már maga az eljárás is okozhat fejtörést: az Európai Unióban nem kizárt ugyanis, hogy adott esetben a beteg nem a kórház ügyeiben illetékes területi, hanem a saját lakhelye szerinti bíróságon nyújt be keresetet, azaz a kórháznak kell megoldania külföldi jogi képviseletét.
IV. évfolyam (2009) > 1. szám

Kié a felelősség? – védőnők kontra méhnyakrákszűrés
Ez év márciusában elindult az a mintaprogram, amelynek keretében a védőnők a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat elhanyagoló nőket arra ösztönzik, hogy egy komplex méhnyakrák-szűrővizsgálat helyett legalább annak egy fontos, mondhatni döntő mozzanatát vállalják legalább. Helyben kínálnak lehetőséget a néhány perces fájdalommentes mintavételre. A Nőgyógyászati Szakmai Kollégium leköszönt elnöke, prof. dr. Szabó István szerint a méhnyakrákszűrés alapvetően onkológiai-nőgyógyászati feladat, és kérdéses, hogy egy esetleges tévedés miatt ki vonható felelősségre?
IV. évfolyam (2009) > 2. szám

Betegjogok határon innen és túl - Készül a határokon átívelő egészségügyi ellátás direktívája
Bár egyes európai ranglisták szerint hazánk Svédországot is megelőzi a betegjogok érvényesítése terén, Magyarország annak ellenére bukásra áll ebben a kérdésben, hogy tizenkét éve az egészségügyi törvénynek egy külön fejezete rendelkezik a betegek jogairól. Az érintettek alapvetően tájékozatlanok, méltóságuk sok esetben sérül az ellátás során. A helyzeten jelentősen változtathat a határok nélküli egészségügyi ellátások során a betegeket megillető jogokról rendelkező európai irányelvjavaslat, amelyet első olvasatban elsöprő többséggel szavazott meg az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága. Történt mindez március végén, ahhoz azonban, hogy az elképzelések Európa szerte törvénnyé váljanak, még minden bizonnyal hónapoknak kell eltelniük.
IV. évfolyam (2009) > 2. szám

Háziorvosi szolgálatok: új támogatási rendszer - Minőségi, hatékony munkára ösztönöz a szaktárca
Egyelőre még szakmai egyeztetés alatt áll az az elképzelés, mely a támogatási rendszerbe épített ösztönzővel, különféle indikátorok mérésével igyekszik arra késztetni a háziorvosokat, hogy praxisukban minőségi és hatékony gyógyító tevékenységet folytassanak. Az alábbiakban az egyelőre még csak formálódó elképzelés főbb elemeit ismertetjük.
IV. évfolyam (2009) > 3. szám