Háttér
Mit mutatnak a számok? - Felmérés a háziorvosok tevékenységérõl
Egy évet, a 2007. júniustól 2008. májusig tartó idõszakot elemzi az a tanulmány, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár munkatársai készítettek a praxisok tételes betegforgalmi jelentései alapján. A felmérés alapján meglehetõsen pontos képet kaphatunk a háziorvosokhoz bejelentkezett biztosítottak egészségügyi állapotáról, a biztosítottak magatartásáról, beteg-compliance-rõl, a háziorvosok gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz vényfelírási és továbbküldési gyakorlatáról.
IV. évfolyam (2009) > 3. szám
Gyógyszer-támogatási körkép
Rengeteg adatot, összehasonlítást látni és hallani a gyógyszerellátás kedvezõ és kedvezõtlen tendenciáiról. Sajnos ezek szinte mindegyike féligazságokat tartalmaz, aminek elsõdleges oka, hogy igen komplex rendszerrõl van szó, és nagyon nehéz olyan mutatót találni, amely minden lényeges szempontnak megfelel, rendelkezésre állnak a számításához szükséges alapadatok, és ráadásul össze is vethetõ más országok azonos mutatóival.
IV. évfolyam (2009) > 3. szám
Cseberbõl vederbe? - A kórház-magánosítás tapasztalatai
Csak részben váltotta be a hozzá fûzött reményeket a kórházak magánmûködtetésbe adása – állapította meg az Állami Számvevõszék. Ráadásul – amint azt az egyes kórházi tevékenységek kiszervezésének ellenõrzésérõl szóló jelentés megállapítja – a kórház-üzemeltetõ cégektõl a tulajdonos önkormányzatok nem kérik rendszeresen számon a szerzõdések betartását. Azt a rendkívül fontos tényezõt pedig, hogy vajon nem romlik-e a magánosítás miatt az ellátás színvonala, megfelelõ indikátorrendszer híján gyakorlatilag képtelenek megállapítani.
IV. évfolyam (2009) > 4. szám
Új támogatási rendszer a gyógyászati segédeszközök esetében
Augusztus közepétõl átalakul a gyógyászati segédeszközök támogatási rendszere, ám az új szisztémában lesznek olyan rendelkezések, melyek csak a jövõ esztendõ januárjában lépnek hatályba – jelentette be Székely Tamás egészségügyi miniszter.
IV. évfolyam (2009) > 4. szám
Gyógyít vagy kábít? - Kábítószerek, pszichotróp és prekurzor anyagok problematikája jogi szempontból
Manapság alapvetõ kérdésnek számít a kábítószerek, pszichotróp és a prekurzor anyagok helye a gyógyszerek között.
IV. évfolyam (2009) > 4. szám
Fokozott figyelem - Módosultak az ellenõrzött szerek rendelését elõíró szabályok
Tavaly decemberben módosult az a rendelet, mely a fokozottan ellenõrzött szerek rendelését és gyógyszertári kezelését szabályozza. Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat összegezzük.
IV. évfolyam (2009) > 4. szám
Egészségügyi ellátások visszautasítása
Sokan úgy vélik, hogy az egészségügyi ellátás visszautasításának joga az önrendelkezési jogból fakad. Elõbbirõl gyakran esik szó a hétköznapokban is, igaz, többnyire az eutanázia kérdése kapcsán. Tény, hogy egyes egészségügyi ellátások visszautasítását sok esetben igen kevés választja el az eutanázia, illetve az öngyilkosságban való orvosi segítségnyújtás fogalmától. Könyvtárakat lehetne megtölteni azokkal a tanulmányokkal, amelyek az eutanázia kérdéskörével és az ellátás visszautasításához való jog viszonyával foglalkozik. Vizsgálódásaink szempontjából valójában az igazi kérdés az, hogy a beteg az önrendelkezési jogából adódóan miként, mely esetekben és milyen módon utasíthatja vissza az ellátást.
IV. évfolyam (2009) > 5. szám
Precedens ítélkezési rendszer: lappangó jogforrás?
A magyar jogrendszerben a bírósági határozatoknak – kivéve a Legfelsõbb Bíróság (LB) jogegységi határozatait – nincs kötelezõ precedens erejük, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az LB eseti döntéseit is követik az alsóbb fokú bíróságok. Mindezek után kíváncsiak voltunk arra, hogy a Jogorvoslap által megkérdezett jogászok szerint vajon a gyakorlatban létezik-e precedensrendszer az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelõsségében. A válaszok alapján úgy tûnik: ha betû szerint nem is, a bírói gyakorlatban meglehetõsen elterjedt, hogy az egyes ügyekben eljáró tanácsok „mennek” a mások által – hasonló esetekben – hozott ítéletek után.
IV. évfolyam (2009) > 5. szám
A megállított idõkocka
Orvosi kártérítési perekkel foglalkozó bírák, ügyvédek szinte egyöntetûen megerõsítik mindazt, amit emlékezetünk csalfaságáról a pszichológus szemszögébõl elmond Az érzelmekben fürdõ emlékezet címû cikkünkben prof. dr. Molnár Péter. A Debreceni Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének munkatársával készült interjúnkhoz érkezett kommentárjaikban leginkább talán mégis azzal értenek egyet a jogalkalmazók, hogy ha az orvos megfelelõen kommunikál betegével, azzal bizony már érzékelését, ennek nyomán pedig emlékezetét is pozitívan befolyásolhatja.
IV. évfolyam (2009) > 6. szám