Háttér
Mit mutatnak a számok? - Felmérés a háziorvosok tevékenységéről
Egy évet, a 2007. júniustól 2008. májusig tartó időszakot elemzi az a tanulmány, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár munkatársai készítettek a praxisok tételes betegforgalmi jelentései alapján. A felmérés alapján meglehetősen pontos képet kaphatunk a háziorvosokhoz bejelentkezett biztosítottak egészségügyi állapotáról, a biztosítottak magatartásáról, beteg-compliance-ről, a háziorvosok gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz vényfelírási és továbbküldési gyakorlatáról.
IV. évfolyam (2009) > 3. szám
Gyógyszer-támogatási körkép
Rengeteg adatot, összehasonlítást látni és hallani a gyógyszerellátás kedvező és kedvezőtlen tendenciáiról. Sajnos ezek szinte mindegyike féligazságokat tartalmaz, aminek elsődleges oka, hogy igen komplex rendszerről van szó, és nagyon nehéz olyan mutatót találni, amely minden lényeges szempontnak megfelel, rendelkezésre állnak a számításához szükséges alapadatok, és ráadásul össze is vethető más országok azonos mutatóival.
IV. évfolyam (2009) > 3. szám
Cseberből vederbe? - A kórház-magánosítás tapasztalatai
Csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kórházak magánműködtetésbe adása – állapította meg az Állami Számvevőszék. Ráadásul – amint azt az egyes kórházi tevékenységek kiszervezésének ellenőrzéséről szóló jelentés megállapítja – a kórház-üzemeltető cégektől a tulajdonos önkormányzatok nem kérik rendszeresen számon a szerződések betartását. Azt a rendkívül fontos tényezőt pedig, hogy vajon nem romlik-e a magánosítás miatt az ellátás színvonala, megfelelő indikátorrendszer híján gyakorlatilag képtelenek megállapítani.
IV. évfolyam (2009) > 4. szám
Új támogatási rendszer a gyógyászati segédeszközök esetében
Augusztus közepétől átalakul a gyógyászati segédeszközök támogatási rendszere, ám az új szisztémában lesznek olyan rendelkezések, melyek csak a jövő esztendő januárjában lépnek hatályba – jelentette be Székely Tamás egészségügyi miniszter.
IV. évfolyam (2009) > 4. szám
Gyógyít vagy kábít? - Kábítószerek, pszichotróp és prekurzor anyagok problematikája jogi szempontból
Manapság alapvető kérdésnek számít a kábítószerek, pszichotróp és a prekurzor anyagok helye a gyógyszerek között.
IV. évfolyam (2009) > 4. szám
Fokozott figyelem - Módosultak az ellenőrzött szerek rendelését előíró szabályok
Tavaly decemberben módosult az a rendelet, mely a fokozottan ellenőrzött szerek rendelését és gyógyszertári kezelését szabályozza. Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat összegezzük.
IV. évfolyam (2009) > 4. szám
Egészségügyi ellátások visszautasítása
Sokan úgy vélik, hogy az egészségügyi ellátás visszautasításának joga az önrendelkezési jogból fakad. Előbbiről gyakran esik szó a hétköznapokban is, igaz, többnyire az eutanázia kérdése kapcsán. Tény, hogy egyes egészségügyi ellátások visszautasítását sok esetben igen kevés választja el az eutanázia, illetve az öngyilkosságban való orvosi segítségnyújtás fogalmától. Könyvtárakat lehetne megtölteni azokkal a tanulmányokkal, amelyek az eutanázia kérdéskörével és az ellátás visszautasításához való jog viszonyával foglalkozik. Vizsgálódásaink szempontjából valójában az igazi kérdés az, hogy a beteg az önrendelkezési jogából adódóan miként, mely esetekben és milyen módon utasíthatja vissza az ellátást.
IV. évfolyam (2009) > 5. szám
Precedens ítélkezési rendszer: lappangó jogforrás?
A magyar jogrendszerben a bírósági határozatoknak – kivéve a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi határozatait – nincs kötelező precedens erejük, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az LB eseti döntéseit is követik az alsóbb fokú bíróságok. Mindezek után kíváncsiak voltunk arra, hogy a Jogorvoslap által megkérdezett jogászok szerint vajon a gyakorlatban létezik-e precedensrendszer az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelősségében. A válaszok alapján úgy tűnik: ha betű szerint nem is, a bírói gyakorlatban meglehetősen elterjedt, hogy az egyes ügyekben eljáró tanácsok „mennek” a mások által – hasonló esetekben – hozott ítéletek után.
IV. évfolyam (2009) > 5. szám
A megállított időkocka
Orvosi kártérítési perekkel foglalkozó bírák, ügyvédek szinte egyöntetűen megerősítik mindazt, amit emlékezetünk csalfaságáról a pszichológus szemszögéből elmond Az érzelmekben fürdő emlékezet című cikkünkben prof. dr. Molnár Péter. A Debreceni Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének munkatársával készült interjúnkhoz érkezett kommentárjaikban leginkább talán mégis azzal értenek egyet a jogalkalmazók, hogy ha az orvos megfelelően kommunikál betegével, azzal bizony már érzékelését, ennek nyomán pedig emlékezetét is pozitívan befolyásolhatja.
IV. évfolyam (2009) > 6. szám