II. évfolyam (2007) > 3. szám
A gyógyszerforgalmazástól a gyógyszerrendelésig - a megújult jogszabályi háttér ismertetése
A minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló
legújabb jogszabály az Egészségügyi Minisztérium indoklása szerint
szervesen illeszkedik a racionális gyógyszerfelhasználást segítő
szabályozási koncepcióhoz. A jogszabály megalkotásának célja, hogy
keretet adjon egy olyan ellenőrző és ösztönző rendszer
kialakításához, amely a betegellátás színvonalának javítása,
illetve az orvosi gyógyszerfelírási gyakorlat értékelése,
támogatása és alakítása révén segíti az egészségpolitika által
kívánatos minőségi és hatékonysági célok megvalósulását.
Felelősségi rendszerek az egészségügyben
Rudolf Jhering, német jogtudós szerint "Minden jog
ősforrása a bosszú". Az ősi társadalmakban a felelősség
korlátlan és eredményfelelősség volt, a sérelmeket kezdetben a
sértett vagy annak családja torolta meg (magánbosszú). Az ember
elleni korlátlan erőszak szabályozott vagy korlátozott formája, az
első deliktuális jogintézmény a vérbosszú volt. Hosszú történeti
fejlődés eredménye, míg a deliktuális felelősség szabálya meg tud
szabadulni a büntetőjogi eredetétől.
Több sebből vérzik a Rendtartásról szóló jogszabály - hiányzik a demokratikus legitimáció
Dósa Ágnes szakjogászt az etikai szabályok kacsán felmerült
visszásságokról faggattuk.
Végzetes gyógyszercsere
Az I. rendű felperes felesége, a II. és III. rendű felperes
édesanyja otthonában elesett, és bokaszalag-szakadást szenvedett. A
sérülésre tekintettel az alperes baleseti sebészeti osztályán a
külbokaszalag folytonosságának helyreállítására műtétet terveztek
spinális érzéstelenítés mellett. Ehhez az orvos a bőr helyi
érzéstelenítése után a gerinccsatornába fecskendezte az
asszisztensnő által elé tartott ampullából felszívott,
érzéstelenítőszernek hitt gyógyszert. A beadást követően a beteg
szédülésről és rossz közérzetről panaszkodott, az asszisztens ekkor
észlelte, hogy gyógyszercsere folytán érzéstelenítőszer helyett
izomlazítót adott az orvos kezébe.
Értelmi fogyatékossággal született gyermek
Az I. rendű felperes terhessége méhen belül alkalmazott
fogamzásgátló eszköz ellenére jött létre. A terhesgondozás
mindvégig megfelelő és zavartalan volt. Az érett, egészséges
újszülöttként világra jött III. rendű felperesnél a szülés utáni
órákban nagyobb, feszesebb kutacsot észleltek. Utóbb
megállapították, hogy a gyermeknél súlyos fejlődésbeli elmaradás
áll fenn, melynek következtében valószínűleg soha nem lesz képes
önálló életvitelre.
A szülés közbeni magzati észlelés hiányának tulajdonított halvaszületés
A felperesek nem vagyoni kártérítés iránt indítottak pert,
melyben arra hivatkoztak, hogy az alperes orvosainak felróható
magatartása miatt veszítették el első közös gyermeküket.
Keresetüket arra alapították, hogy az anya kórházi felvétele és a
másnap bekövetkezett szülés közötti időszakban a magzat
szívműködésének regisztrálása nem volt folyamatos, ehelyett csaknem
öt órán keresztül pusztán a szívhangok hallgatásával felügyelték a
magzat állapotát. Amikor pedig CTG-vizsgálat történt, az alperes
orvosai tévesen értékelték annak regisztrátumát
Ritka tünetegyüttes okozta anyai halálozás
Az I. rendű felperes élettársát, a II-V. rendű felperesek
édesanyját az V. rendű felperes terhességével vette fel az I. rendű
alperes kórház szülészeti osztálya. A felvételkor megindult szülést
észleltek, majd az újszülött fél órán belül világra jött. Az anya a
szülés utáni negyedik napon rosszullétről panaszkodott, ezért
belgyógyászati konzílium és laboratóriumi vizsgálatok történtek.
Utóbbiak vérszegénységet és hemolízisre utaló jeleket mutattak,
ezért a beteg transzfúziót kapott.
Szívműtét kapcsán elszenvedett égési sérülés
A felperesek édesapját szívproblémáinak kivizsgálására vette fel
az alperes belgyógyászati klinikája. A vizsgálatok eredménye
alapján szívműtétet tartottak szükségesnek, melynek elvégzésére a
beteget a kórház szívsebészeti osztályára helyezték. A műtét
megkezdésekor a betegnél kamrafibrilláció és szívmegállás
következett be, mely újraélesztést és szívmasszázst tett
szükségessé. Mindeközben az altatást folytatták, és az alperes
orvosa alkoholos oldattal fertőtlenítette a műtéti területet.
Szülés során elszenvedett végbélsérülés
Az I. rendű felperes gyermeke születése során végbélsérülést
szenvedett, melynek következtében a külső záróizom felületi rostjai
is károsodtak. Az alperes orvosai a sérülést észlelték, ellátták,
majd a beteget otthonába bocsátották. A beteg ezt követően a hüvely
felől székletürítést észlelt, melynek hátterében a hüvelybemenet
belső szélétől a végbél külső harmadához futó sipolyjárat
igazolódott.
Talált elemek: 10 db (összesen: 1 oldal)