II. évfolyam (2007) > 5. szám
Nem vagyoni kártérítés iránti igény hepatitis
A felperes még gyermekkorában (1966-ban), majd szülése kapcsán
(1975-ben) vért kapott, mely alkalmak egyike során hepatitis
C-vírussal fertőződött. Vírusfertőzöttségét 1997-ben állapították
meg, majd a kezelés eredménytelenségekor, 1999-ben tájékoztatták őt
orvosai a betegség pontos kimeneteléről.
Születési agykárosodás miatt tartós gondozásra szoruló gyermek
Az I-II. rendű felperesek gyermeke, a III. rendű felperes az
alperes kórházában agykárosodással jött a világra, ezért
önellátásra képtelen, egész életében állandó gondozásra szorul.
Fel nem ismert HELLP-szindróma miatti anyai halálozás
Az I. rendű felperes házastársa, a II-III. rendű felperesek
édesanyja a III. rendű felperessel való, addig zavartalan
terhességének 26. hetében néhány órája fennálló panaszok miatt
jelentkezett az alperes kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán
kora hajnalban. Az ügyeletes orvos a belgyógyászati osztályra
irányította, ahol magas vérnyomást állapítottak meg, majd
visszaküldték a szülészeti-nőgyógyászati osztályra.
Agykárosodással világra jött gyermek
A II-III. rendű felperesek gyermeke, az I. rendű felperes súlyos
fokú agykárosodással született az alperes szülészeti osztályán,
melynek következtében mozgásfunkciói, figyelme, beszédkészsége és
gondolkodása messze elmarad kortársaiétól. Jelenlegi egészségi
állapota rehabilitációs kezelés eredménye, és a jövőben is hosszan
tartó fejlesztésre szorul.
Késedelmes kivizsgálás és kezelés miatt indított kártérítési per
Az évek óta cukorbetegségben és magas vérnyomás betegségben
szenvedő felperest hirtelen fellépő látászavar miatt vette fel az
alperes kórház szemészeti osztálya. Az elvégzett vizsgálatok
eredménye alapján a beteg még aznap átkerült a belgyógyászati
osztályra. Az osztályos orvos - egyebek mellett - heparininfúziót
kötött be, majd neurológiai vizsgálatot követően CT-vizsgálatot
rendelt el, és megtette a szükséges lépéseket ahhoz, hogy stroke
kezelésében jártas szakember is lássa a beteget.
Hepatitis C-fertőzésből adódó többletköltségek miatti vagyoni kár
A felperes 1974-ben történt szülése során vértranszfúziót
kapott, amelynek következtében hepatitis C-vírussal fertőződött,
ezáltal következményes májkárosodást szenvedett. A fertőzés tényét
1994-ben állapították meg, s azt az 1998-ban elvégzett májbiopszia
is megerősítette.
Vitatott mértékű munkaképesség-csökkenés
A felperes korábbi közúti balesetével összefüggésben az alperes
intézményében eljárt szakértő 40%-os mértékű
munkaképesség-csökkenést állapított meg.
Meddőség elleni műtét kapcsán létrejött sérülés
A felperest meddőség miatt kezelte az I. rendű alperes orvosa. A
gyógyszeres terápia befejezését követőn - a beteg beleegyezésével -
laparoszkópiás átmosásra került sor a petevezeték átjárhatóságának
megítélése végett. A beavatkozás során azonban sérült az egyik ér
és a jobb oldali húgyvezető. A történtek észlelését követően az
operáló orvos a vérzést haladéktalanul csillapította, és a műtétet
érsebész és urológus szakorvos bevonásával folytatta.
Vértranszfúzió kapcsán kialakult hepatitis C-fertőzés
A felperes 1985-ben és 1991-ben történt kórházi kezelései
alkalmával vértranszfúziókat kapott, amelyek valamelyikétől
hepatitis C megbetegedése alakult ki. Vírusfertőzöttségét 1999-ben
állapították meg, és azt a 2001-ben elvégzett májbiopszia
megerősítette.
Vita a császármetszésekről
A császármetszésekre vonatkozó adatok részletes
elemzését kezdeményezi a szakmai szervezeteknél az
Egészségbiztosítási Felügyelet, miután a tavalyi statisztika
szerint tovább nő, és az európai uniós államoknál lényegesen
nagyobb hazánkban a műtéttel segített szülések aránya. A szakmai
kollégium elnöke cáfolja az adatokat, objektív okokkal magyarázza a
császármetszések szükségességét, és úgy véli: más dolog, hogy mi
lenne az optimális, és megint más, hogy mi a hazai viszonyok között
elfogadható arány.
Pszichiátria: időigényes hivatás - csak munkaidőben?
A kormány tervbe vette a járóbeteg-szakrendelések
elérhetőségének javítását. A cél, hogy a betegek minél gyorsabban,
lakhelyükhöz minél közelebb férjenek hozzá szakorvosi ellátáshoz -
mégpedig minél kevesebb várakozással. Az Egészségbiztosítási
Felügyelet (EBF) ennek kapcsán a közelmúltban azt vizsgálta, milyen
ma e tekintetben a pszichiátriai betegek ellátása.
Eljött a számonkérés ideje - szakmailag kifogásolható emlőműtétek
A Sebészeti Szakmai Kollégium ajánlása ellenére még
mindig műtenek emlőrákot olyan kórházakban, amelyek nem felelnek
meg az elvárásoknak. Az Egészségbiztosítási Felügyelet felmérése
nyomán a szakminiszter közölte: a jövőben nem végezhetnek ilyen
operációkat ott, ahol nem adottak a feltételek. A Szakmai Kollégium
vezetője szerint ideje volt a számonkérésnek.
Terjedőben a védekező orvoslás - Jobb félni, mint megijedni?
Jóllehet nálunk még jóval kevéssé érzékelhető, mint
az Amerikai Egyesült Államokban, a legtöbben egyetértenek abban:
hazánkban is mind jobban terjed a defenzív medicina. Arról viszont
már megoszlanak a vélemények, hogy ez a jelenség vajon csak a
műhibaperek fenyegetésével magyarázható-e. De abban sem teljes a
konszenzus, hogy mindenképpen rossz-e, ha az orvos minden
lehetséges vizsgálatot elvégeztet egy páciensen, és ezzel - egyesek
szerint csak elvileg - mindent megtesz érte.
Az ítélkezés ma már egységes a műhibaügyekben - interjú Havasi Péterrel, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnökével
Ez év végéig a Legfelsőbb Bíróság (LB) áttekinti az orvosi
kártérítési perek gyakorlatát, hogy pontos képet kapjon arról,
érvényesül-e ezen a területen az egységes ítélkezés. Az LB
műhibaügyekkel foglalkozó tanácsának elnöke úgy látja, bár az ilyen
pereket tárgyaló bírók munkájuk során egyre mélyebb ismereteket
szereznek az orvostudományban, talán a bíróságokon is jól jönnének
az olyan szakemberek, akik orvosi diplomával is rendelkeznek.
Havasi Péter szintén fontosnak tartaná, ha minden olyan orvos,
akinek a hibája, mulasztása miatt a bíróság elmarasztalta
munkaadóját, alaposan megismerkedne az ítélet indoklásával.
Talált elemek: 15 db (összesen: 1 oldal)