III. évfolyam (2008) > 2. szám
Méhen belüli vírusfertőzés okozta károsodás
A felperes gyermekénél jelentkező tónusosklónusos
izomgörcsrohamok (epilepszia) hátterében Dandy-Walker-szindróma
igazolódott, ugyanakkor felmerült, hogy a tünetegyüttes részben
anyai cytomegalovirus- (CMV-) fertőzés következménye is lehet.
Késedelmesen felismert bélelzáródás
Hátba sugárzó felhasi fájdalom, hányinger és általános gyengeség
miatt, szívinfarktus gyanújával utalta háziorvosa az asszonyt az
alperes kórházába. A kardiológiai osztályon elvégzett vizsgálatok
nem igazolták szív eredetű betegség fennállását, ezért a beteg a
belgyógyászati osztályra került.
Szülés kapcsán létrejött végbélsérülés
A felperes végbélzáróizma szülése kapcsán, orvosi hiba folytán
sérült. Az ennek következtében kialakult széklettartási zavar miatt
munkaképessége 40%-kal csökkent. Az alperes a felperessel kötött
egyezség értelmében vagyoni és nem vagyoni kártérítés címén 2,3
millió forintot fizetett a felperesnek. A felperes ezt követően a
mindenkori minimálbér összegének megfelelő járadék fizetésére kérte
kötelezni az alperest.
Koraterhességből világra jött iker születési agykárosodása
A II-III. rendű felperes ikergyermekei, az I. és IV. rendű
felperes idő előtt, a 33. terhességi héten jöttek a világra az
alperes szülészeti osztályán. Ezt követően koraszülöttosztályra
kerültek, ahol légzési problémák miatt oxigénkezelésben részesültek
A IV. rendű felperes gyulladásra utaló tünetek miatt antibiotikumot
is kapott, melynek hatására jó általános állapotban bocsáthatták
haza.
Orvosi kártérítési perek itthon és külföldön
Az utóbbi években mind több beteg keresi igazát a
bíróságon, ha úgy véli, az orvos ténykedése kapcsán kára
keletkezett. Itthon és külföldön egyaránt. Az Egyesült Államok mind
az orvosi kártérítési perek számát, mind a megítélt összegek
nagyságát tekintve élen jár e téren, de az európai országok
többségében, sőt, a betegturizmus célpontjává váló országokban is
emelkedik a műhibaperek száma.
Németországi orvosok a tönk szélén
Először fordult elő a német egészségügy történetében,
hogy tizenegy tekintélyes német orvos nyilatkozatot tett közzé az
általuk korábban elkövetett kezelési hibákról. Saját bevallásuk
szerint a tetteiket mindenekelőtt azért tárták fel, hogy felhívják
a figyelmet a kórházakban és a klinikákon uralkodó hiányosságokra,
de egyben arra is intsenek, hogy az orvostársadalom részéről
"minőségibb munkára" van szükség.
Más szemszögből - Érvek és ellenérvek a döntés kapcsán
Három, az egészségügyben (is) dolgozó, az orvosi
kártérítési perekben igazán jártas jogászt kértünk arra, ossza meg
olvasóinkkal a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatával
kapcsolatos véleményét, szakmai álláspontját. Az alábbiakban
Kereszty Éva, Dósa Ágnes és Simon Tamás gondolatait adjuk
közre.
A fogyatékkal születő gyermekek nem követelhetnek alanyi jogon kártérítést
A Legfelsőbb Bíróság - egy jogegységi határozat
keretében - pontot tett egy régóta húzódó jogalkalmazási polémia
végére. A határozat értelmében ezentúl a genetikai okok
következtében fogyatékossággal született gyermek a saját jogán nem
igényelhet kártérítést amiatt, hogy a terhesgondozás során elmaradt
vagy hibás volt az orvosi tájékoztatás, így a leendő édesanya nem
lehetett tisztában azzal, hogy fogyatékos gyermeket vár, ezért nem
élhetett a terhességmegszakítás jogszabály által biztosított
jogával.
Nagyobb empátiát és segítséget várnak az orvosoktól - "Ne sírjon, anyuka"
A szülőket sokként éri, amikor bizonyossá válik:
fogyatékos gyermekük született - akár közvetlenül a baba világra
jövetelét követően, akár később derül ez ki. Ennek ellenére az
egészségügyben dolgozók hazánkban még ma sem fordítanak kellő
gondot arra, hogyan és milyen körülmények között közöljék a rossz
hírt a szülőkkel. Az pedig teljesen esetleges, mikor és kiktől
jutnak átfogó tájékoztatáshoz arról, milyen segítséget kaphatnak a
továbbiakban.
Nem lehet vita tárgya a közérdekű adatok nyilvánossága - A kapu kinyílt, már nem lehet bezárni
Valószínűleg sosem jutott volna eszembe párhuzamot
vonni a csernobili atomkatasztrófa elhallgatása és az egészségügyi
szolgáltatók tevékenységét jellemző mutatók nyilvánosságra hozatala
között. Mégis, amikor Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási
Felügyelet vezetője az 1986-os eseménnyel illusztrálta, mennyire
nincs választása annak, aki nincs az információk birtokában, már
egyáltalán nem tűnt annyira lehetetlennek ez a hasonlat.
Lectori salutem!
"Az Egészségbiztosítási Felügyelet védi a biztosítottak
jogait, nyilvántartja az egészségügyi intézmények munkájával, a
gyógyítás minőségével kapcsolatos adatokat. Tevékenységével segít
abban, hogy egészségi problémáink megoldása során helyes döntéseket
hozzunk, és olyan szolgáltatást kapjunk, amely méltó a tízmillió
biztosított ellátásáért felelős, több mint ezermilliárd forintnyi
forrásból gazdálkodó rendszerhez" - olvasható a szervezet
bemutatkozó oldalán. Arról, hogy a fentiekben vállalt
kötelezettségeinek mennyiben tesz eleget az Egészségbiztosítási
Felügyelet, nem, számos más kérdésben azonban kimerítő, helyenként
meglepően őszinte válaszokat kaptunk dr. Kovácsy Zsombortól, a
fiatal intézmény vezetőjétől, aki elárulta, hogy a munkatársai
körében 36 évével már az idősebbek közé sorolja magát.
Talált elemek: 11 db (összesen: 1 oldal)