III. évfolyam (2008) > 3. szám
Kézikönyv szakembereknek és segítő laikusoknak - A pszichiátriai és szenvedélybetegekről
Hiánypótló kiadvánnyal jelentkezett a közelmúltban a
Jogorvoslap kiadója, a Lélekben Otthon Kft. A Pszichiátriai
gondozási kézikönyv kétféle kiadásban, de hasonló tartalommal két
célcsoporthoz szól: egyrészt a pszichiátriai és a
szenvedélybetegekkel foglalkozó szakemberekhez, másrészt a téma
iránt érdeklődő laikusokhoz. Az alábbi cikk - amely a pszichiátriai
betegségben szenvedőkre vonatkozó jogi kérdéseket taglalja -
mindkettőben megtalálható.
Szívinfarktus miatti hirtelen haláleset
A felperesek házastársát, illetve édesapját először 1989-ben
kezelték infarktus miatt az alperes kórházában. Szúró fájdalmak és
rosszullét miatt 2003. január 27-én hajnalban jelentkezett a
központi ügyeleten, ahol az elvégzett EKG-vizsgálat heveny
szívizomelhalást jelzett, ezért a beteget rohamkocsival az alperes
kórházába szállították. Felvételekor a beteg a gyomortájról
kiinduló, szívtájra sugárzó szúró fájdalmat panaszolt.
Krónikus hepatitis téves diagnózisa
A felperest krónikus hepatitis diagnózisával kezelték az alperes
orvosai. A tünetek hátterében álló valódi betegségre, a genetikai
eredetű ritka anyagcsere-eltérések közé tartozó Wilson-kórra csak
tíz évvel később, egy másik intézményben történt kivizsgálás során
derült fény.
A tájékoztatási kötelezettség megszegése kapcsán indított perek sajátosságai - A bizonyítás nehézségei
A bírósági eljárás során a praktizáló orvosok egy
része meglepődve tapasztalhatja: a beteg szóbeli tájékoztatása nem
helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető anyagok
átadásával, sőt a tájékoztatás megtörténtének általános
dokumentálása sem bír bizonyító erővel. Ugyanígy nincs semmiféle
jelentősége a tájékoztatás szempontjából annak sem, hogy a beteg a
műtéthez hozzájárult-e, mivel ez a nyilatkozat nem feltételezi azt,
hogy a beavatkozást kielégítő tájékoztatás előzte meg.
Az újságírói etika
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Etikai Kódexe
részletesen kitér az újságírók jogaira és kötelezettségeire. Többek
között kimondja, hogy "az újságírót megilleti a tájékozódás, a
nyilvános közlés, a bírálat, a véleményéhez, meggyőződéséhez, annak
kifejtéséhez való jog." Hozzáteszi ugyanakkor: "Az
információs verseny sem indokolhatja, hogy ellenőrizetlen, a
valóságnak meg nem felelő, illetve a közéleti szerepléstől
független magánéleti információkat közöljenek, s ezzel az érintett
személyiségi jogai sérüljenek."
Kommunikációs kódexszel könnyebb - Jogában áll hallgatni?
Mi tartozik a nyilvánosságra az egészségügyi
intézményekben zajló események közül? Hol húzódik a határ a
betegjogok, személyiségi jogok és a sajtószabadság között? Milyen
esetben kérhető sajtó-helyreigazítás, mikor lehet és érdemes
bírósághoz fordulni, ha nem tetszik, ami a sajtóban megjelent?
Cikkünkben ezekre a kérdésekre kerestünk választ.
Az Alkotmányban foglaltakat semmi sem írhatja fölül - Vitatkozni lehet és kell is!
Vitatkozni mindenen lehet, de az Alkotmány olyan jogi
fundamentum, amely nem maradhat csupán írott malaszt - vallják az
Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatalában. Borza
Beáta, a hivatal vizsgálati osztályának vezetője azt mondja, az
egészségügyben zajló folyamatok is szükségessé teszik, hogy időről
időre felhívják a figyelmet az alapnormák betartására.
Talált elemek: 8 db (összesen: 1 oldal)