Betegeknek és hozzátartozóknak

Hasznos írások és adatbázisok, melyek segítséget nyújtanak a beteg jogainak megismertetésében és érvényesítésében.

Adatbázisok

V. évfolyam (2010) > 4. szám

Új év, új esély – és a régi problémák
Nehéz évet hagyunk hátra magunk mögött, és vélhetôen a 2011-es esztendô sem tartogat túl sok örömteli meglepetést számunkra. Legfeljebb abban bízhatunk, hogy az Egészségügyért Felelôs Államtitkárság munkatársai jó úton járnak. Kétségtelen, nem kapkodnak, fontolva haladnak elôre, szintről szintre építkeznek. A Semmelweis Terv a „kiinduló pont”, a vélemények figyelembevételével igyekeznek újraindítani a rendszert.

Magyarországon nem feltétlenül mûködne a skandináv modell - interjú Dósa Ágnes orvos-jogásszal
Elsôsorban a menedzserek felelôssége lenne intézményük kockázatának csökkentése, például a megfelelô tájékoztatási gyakorlat, a dokumentációs rend kialakításával – mondja a vele készült interjúban Dósa Ágnes. Az orvos-jogász nem érti, miért nem mûködik jól a felelôsségbiztosítás rendszere; miért nem fognak össze az azonos fenntartóhoz tartozó intézmények és miért nem szervezik meg közösen a jogi képviseletüket.

A háziorvosoknak döntő szerepük lehetne az öngyilkosságok megelőzésében
A fel nem ismert, kezeletlen depresszió, a megoldhatatlannak tűnő konfliktushelyzetek, a rossz problémamegoldó képesség, a családban látott rossz példák okozzák, hogy világszerte évente egymillió, Magyarországon pedig 2400 ember vet véget önkezével életének. A megkísérelt öngyilkosságok száma ennek hússzorosa lehet. A szakemberek szerint az öngyilkosság megelőzhető, prevenciójában a legnagyobb szerep a háziorvosoknak jut, ugyanis az öngyilkosságra készülők a kísérletet megelőző két hétben felkeresik a családorvos rendelőjét.

Óvatos lépések - Reálisan a határon átnyúló egészségügyi ellátás perspektívájáról
Az egészségügyi és a turisztikai szakma nagy érdeklôdéssel várja a határon átnyúló ellátás liberalizálásáról szóló EU-direktívát, mert ettôl várják, hogy a magyar egészségügyi kapacitások kihasználtsága javul, a szolgáltatók bevétele növekszik, és bekövetkezik az egészségügyi turizmus ugrásszerû növekedése. A direktíva elfogadása, így a várva várt felvirágzás ugyanakkor késik, ráadásul az idô múlásával a perspektíva is inkább ködösebb, mint tisztább, vagy legalábbis a csillogó színek fakulni látszanak. Írásunkban annak járunk utána, hogy hol is tart ma a direktíva, milyen állomásokon, vitákon keresztül jutott ide, mi várható, és legfôképpen: miért megy ilyen nyögvenyelôsen az egész?

A gyógyulási esély csökkenésének, illetve elvesztésének bírói megítélése
Az orvosok egy jelentôs része minél többet tud a test rendellenes mûködésérôl, annál inkább a lélekre összpontosít, mert tisztában van vele: sokkal nehezebb meggyógyítani egy elkeseredett embert, mint a reménykedô együttmûködô beteget. Ha a páciens nem akar gyógyulni, feladta a küzdelmet, akkor az egészségügyi törvényben megfogalmazott együttmûködési kötelezettség sem fogja jobb belátásra bírni. Éppen ezért az orvosok gyakran szembesülnek azzal, hogy miközben a törvény kötelezi ôket a teljes körû felvilágosításra, esetenként tudják: rosszat tesznek, hisz nagy valószínûséggel éppen ezzel rontanak pácienseik gyógyulási esélyén.

Válogatás a Legfelsőbb Bíróság ítéleteiből - a kártérítési felelősség szempontjai
Nemcsak hazánkban, a világon mindenütt a polgári perek közül talán a legproblematikusabbak a kártérítési perek. Lapunkban a Legfelsôbb Bíróság által tárgyalt ügyekbôl tájékozódhatnak arról, hogy a peres eljárások során a bírák – a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve alapján – miként értékeltek egy-egy esetet.

Talált elemek: 6 db (összesen: 1 oldal)