Interjúk
Betegnek minősíthetjük-e azokat, akik nem kívánják a szexet?
Dr. Vizi János pszichiátert, szexuális medicina és jogász szakembert kérdeztük.
VII. évfolyam (2015) > 2. szám - nõgyógyászoknak
Magyarországon nem feltétlenül mûködne a skandináv modell - interjú Dósa Ágnes orvos-jogásszal
Elsôsorban a menedzserek felelôssége lenne intézményük kockázatának
csökkentése, például a megfelelô tájékoztatási gyakorlat,
a dokumentációs rend kialakításával – mondja a vele készült
interjúban Dósa Ágnes. Az orvos-jogász nem érti, miért nem mûködik
jól a felelôsségbiztosítás rendszere; miért nem fognak össze az azonos
fenntartóhoz tartozó intézmények és miért nem szervezik meg közösen
a jogi képviseletüket.
V. évfolyam (2010) > 4. szám
Ha kimondom, nem fogom tudni megvalósítani
Szócska Miklós a Világgazdaság által szervezett egészségpolitikai konferencián mutatkozott be, ahol a hozzáértõk az azonnali intézkedést igénylõ bejelentéseken túl érzékelhették: az államtitkár kapkodás nélkül, lassan, de újraindítja az ágazatot. Bár a konkrét intézkedések bejelentésének lehetõségét Mikola István, az Országgyûlés egészségügyi bizottságának ülésén illetlenül beelõzte, s egy nappal korábban kihirdette a felügyelet megszüntetését, a kötelezõ kamarai tagság visszaállítását és a minimumrendelet felfüggesztését – Szócska nem dühös. Amikor errõl faggatjuk, egy idézettel felel: „Arra sose legyél mérges, ha valaki a te ötleteidet valósítja meg, mert végsõ soron az eredmény a lényeg.” Állítja: egy egészségpolitika van, erre elõbb-utóbb mindenki rájön majd.
V. évfolyam (2010) > 2. szám
Defenzió a szülészetben: dokumentációs kényszer az ellátásban
A szülészeti-nõgyógyászati ellátás az egyik leginkább jogászi fókuszban álló szakterület. A mûhibaperekre szakosodott ügyvédi irodák kiemelt érdeklôdése az utóbbi években kénytelen-kelletlen a szakorvosok szemléletmódjában is változást indított el. Prof. dr. Tóth Zoltán, a Szülészeti és Nôgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke a Jogorvoslapnak adott interjúban nemcsak arról ad számot, hogy a szakorvosok hogyan igyekeznek jogi jártasságot is szerezni, hanem arról is beszél, hogy meglátása szerint, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a gyerek lassan olyan kincs lesz, ami nincs.
V. évfolyam (2010) > különszám
Defenzió a szülészetben: dokumentációs kényszer az ellátásban
A szülészeti-nôgyógyászati ellátás az egyik leginkább jogászi fókuszban álló szakterület. A mûhibaperekre szakosodott ügyvédi irodák kiemelt érdeklôdése az utóbbi években kénytelen-kelletlen a szakorvosok szemléletmódjában is változást indított el. Prof. dr. Tóth Zoltán, a Szülészeti és Nôgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke a Jogorvoslapnak adott interjúban nemcsak arról ad számot, hogy a szakorvosok hogyan igyekeznek jogi jártasságot is szerezni, hanem arról is beszél, hogy meglátása szerint, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a gyerek lassan olyan kincs lesz, ami nincs.
Interjú Lábady Tamással, a Pécsi Ítélõtábla elnökével
A jogalkalmazás némileg átesett a ló túloldalára -
véli Lábady Tamás, a, a Pécsi Ítélõtábla elnöke, aki szerint az
orvosok közötti szolidaritás hiánya is oka annak, hogy egyre
gyakoribb az egészségügyi szolgáltatók ellen indított bírósági
eljárás. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi
Karának docensével többek között az orvosok, bírák
tévedhetetlenségérõl, valamint a jogorvoslati lehetõségekrõl
beszélgettünk.
II. évfolyam (2007) > 2. szám
Több sebbõl vérzik a Rendtartásról szóló jogszabály - hiányzik a demokratikus legitimáció
Dósa Ágnes szakjogászt az etikai szabályok kacsán felmerült
visszásságokról faggattuk.
II. évfolyam (2007) > 3. szám
Beszélgetés Csehák Judittal, a betegjogi közalapítvány elnökével
Jelentõs, összesen egymilliárd forintos, 2013-ig lehívható uniós
támogatást kapott a közelmúltban a Betegjogi, Ellátottjogi és a
Gyermekjogi Közalapítvány. Szükségük is van a pénzre, mert bár
évrõl évre mind többen fordulnak hozzájuk, és az Állami
Számvevõszék sem talált sok kifogásolnivalót mûködésükben, az
állami pénzforrás csapjai - jóllehet, közalapítványról van szó -
mindinkább eldugulni látszanak.
II. évfolyam (2007) > 4. szám
Az ítélkezés ma már egységes a mûhibaügyekben - interjú Havasi Péterrel, a Legfelsõbb Bíróság tanácselnökével
Ez év végéig a Legfelsõbb Bíróság (LB) áttekinti az orvosi
kártérítési perek gyakorlatát, hogy pontos képet kapjon arról,
érvényesül-e ezen a területen az egységes ítélkezés. Az LB
mûhibaügyekkel foglalkozó tanácsának elnöke úgy látja, bár az ilyen
pereket tárgyaló bírók munkájuk során egyre mélyebb ismereteket
szereznek az orvostudományban, talán a bíróságokon is jól jönnének
az olyan szakemberek, akik orvosi diplomával is rendelkeznek.
Havasi Péter szintén fontosnak tartaná, ha minden olyan orvos,
akinek a hibája, mulasztása miatt a bíróság elmarasztalta
munkaadóját, alaposan megismerkedne az ítélet indoklásával.
II. évfolyam (2007) > 5. szám
Visszásságok az egészségügyi adatok kezelésében - Csak a beteg meg ne tudja!
Ma Magyarországon lényegében nincs egészségügyi adatvédelem, a kórházak és rendelõintézetek jelentõs része nem törõdik a páciensek alkotmányos információs önrendelkezési jogaival. A szolgáltatók a személyes adatok védelmével kapcsolatos bûncselekményeket követnek el, jogsértõ gyakorlatot folytat a háziorvos, a szakorvos, a patikus, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pedig államvédelmi hatóságként gyûjt különleges személyes adatokat az állampolgárokról - állítja dr. Alexin Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa. A Szoftverfejlesztés Tanszék adjunktusa az általa kritikusnak tartott adatvédelmi anomáliák miatt több pert is kezdeményezett már, s az Alkotmánybíróság elõtt is folyamatban van több beadványa.
III. évfolyam (2008) > 1. szám
Az Alkotmányban foglaltakat semmi sem írhatja fölül - Vitatkozni lehet és kell is!
Vitatkozni mindenen lehet, de az Alkotmány olyan jogi
fundamentum, amely nem maradhat csupán írott malaszt - vallják az
Állampolgári Jogok Országgyûlési Biztosának Hivatalában. Borza
Beáta, a hivatal vizsgálati osztályának vezetõje azt mondja, az
egészségügyben zajló folyamatok is szükségessé teszik, hogy idõrõl
idõre felhívják a figyelmet az alapnormák betartására.
III. évfolyam (2008) > 3. szám
Tudat alatt tartanak az orvosok a perektõl
Interjú dr. Szabados Györggyel, a Budapesti Orvosszakértõi Intézet igazgatójával
III. évfolyam (2008) > 4. szám
Indul a jogi doktori iskola a Semmelweis Egyetemen - Egyenlõ mércével
Jelentõs elõrelépés az orvosi jog oktatása terén,
hogy a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság az országban
elsõként akkreditálta a Semmelweis Egyetemen doktori iskoláját. Dr.
Busch Béla, az iskola egyik vezetõje a Jogorvoslapnak adott
interjújában arról beszélt, hogy a most induló képzés miként
segítheti a hallgatók jogtudatos magatartását.
III. évfolyam (2008) > 5. szám
Jogvédelmi klaszterrel spórolnának az intézményeknek - Védõhálót vonnak a kórházak köré
Magyarországon lényegében nincs egészségügyi felelõsségbiztosítás – véli dr. Kovács Iván, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának stratégiai igazgatója, aki úgy látja: hiányzik a verseny, ezért a biztosítók nem nyújtanak fedezetet a károkra. A Jogorvoslapnak nyilatkozó Kovács Iván dr. Torma Alberttel, a Büntetésvégrehajtás Központi Kórház fõigazgatójával közösen jegyzi azt a kezdeményezést, amely során minél több szolgáltatót próbálnak egy érdekvédelmi klaszterbe tömöríteni, hogy hatékonyabban megjelenítsék álláspontjukat, valamint szakértõi hátteret nyújtsanak az egyedi peres ügyekben. Álláspontjuk szerint ugyanis ma az intézmények többször és többet fizetnek ki kártérítésként, mint ami indokolt lenne.
IV. évfolyam (2009) > 2. szám
„Ez itt nem Amerika!” - Dr. Matkó Ida szerint a betegjog nem az orvos elleni frontális támadás
Paradigmaváltás van az orvoslásban. A gyógyítás a nagy kórházakban történik, ha úgy tetszik, egészséggyárakban, amelyek azért, lássuk be, veszélyes üzemek – vallja az interjúban Matkó Ida aneszteziológus. A Szószóló Alapítvány elnöke szerint emiatt van szükség arra, hogy más szemléletben gondolkodjunk a gyógyításról, a betegek jogairól, az ellátás biztonságáról, és mindezt ne az orvosok elleni frontális támadásként fogjuk fel.
IV. évfolyam (2009) > 2. szám